Látnivalók a környéken
Köztéri szobrok - Szakály
Szakály utcáin, közterein járva több helyen “megállítanak” - Törő György fafaragó népi iparművész / a falu szülötte/ alkotásai, kifejező szobrai “Törő György alkotó tevékenységét rajzzal, festéssel, kisplasztikával kezdte, aztán faragott és karcolt csontra, tülökre. A következő lépés a fafaragás volt, amely mellett letette a voksát. Hivatásáról, annak fogásairól több könyvet is írt: Faragjunk együtt I-II., Játékországban, Szakályi mozaik, Száz tábor, több száz alkotás. Cége két alkalommal kapta meg a Magyar Kézműves Remeke címet, továbbá a Kamarai Nívódíjat. Szekszárdon kézműves népi játszóházuk, magángyűjteményük van, ahol őrzik a magyar kultúra egy szeletét. A megyében több mint kétszáz település játszóterein, óvodaudvarain, sétányain találhatók meg munkái. Hazánkban és Európában több mint száz első- és második világháborús, 1848-as, 1956-os emlékhelyet készített.” (Forrás: teol.hu)
Mindenszentek – Római Katolikus Templom
Mindenszentek - Római Katolikus Templom - Szakály A község barokk stílusú templomát a 15. századi gótikus templom szentélyének felhasználásával emelték 1743 és 1748 között. Az elmúlt századokban többször felújították. A templom freskóit Gebauer Ernő készítette 1937–38-ban. Az orgona feletti kupolában látható Angyalka képmása állítólag az egykori iskola igazgató, kántor-tanító (akkor néhány éves) kis- unokája vonásait jeleníti meg.
Szüreti felvonulás - Szakály
Szakályban a szüreti felvonulásnak több, mint 100 éves hagyománya van. Hagyományosan szeptember utolsó szombatján kerül megrendezésre! Az egész falu lázasan készülődik, hiszen az év egyik legfontosabb időszaka zárul ezen a napon. Öröm a jó termés, készül a bor, csendesebb napok következnek. Kora délután csodálhatjuk meg a díszes menetet. Népviseletbe öltözött fiatalok ülnek a feldíszített lovas kocsikon, szekéren. Népzene, néptánc kíséretében zajlik az ünnepség. A felvonulást követően a piactéren estig folytatódnak a programok, az este bállal zárul.
Pincehegyi kirándulás
Könnyed kirándulás Szakály Szőlő-„hegy”-én Egy kellemes sétával bejárható a pincesor, mely túra jutalmául a kiránduló szeme elé tárul Szakály látképe. Talán itt érti meg az ember igazán, hogyan képes rabul ejteni egy egyszerű kis falu valaki szívét.
Csicsó puszta
„Csicsó puszta a Kapos folyó völgyében, a Szakály és a Hőgyész közti szőlőhegy oldalában van. Tolna megyéhez és a Pécsi egyházmegyéhez tartozik. Csicsó a hagyomány szerint már a török hódoltság előtt is búcsújáró hely volt, amelynek szent kútját remeték őrizték. … A mai csicsói templomot 1745-ben Anton Mercy d'Agentean földbirtokos építtette a Szentháromság és a Segítő Szűz Mária tiszteletére.… 1780 óta a zarándokhelyet a hőgyészi plébánia látja el, felújításáról és karbantartásáról a Hőgyészi Értékőrző Egyesület gondoskodik.… A legenda szerint a XVIII. században a grófi konda egy Mária-képet vagy Mária-szobrot túrt ki a földből, amelynek helyén fakadt a forrás. Más változat szerint a disznók Szűz Mária jegygyűrűjét, illetőleg a forrásnál ma is látható kisméretű Fájdalmas Anya szobrot túrták ki. Ez a legenda az alapja az andocsiak csicsói fogadalmi búcsújárásának, amelynek százados ünnepére (1936) ajándékul magukkal hozták, s a kápolna falára függesztették az andocsi Szűz Mária képét.… Fő búcsús ünnepe Szentháromság vasárnapja, amely egykor inkább a környék magyarjainak volt hagyományos búcsús napja.”
Bukovinai székely gyüjtemény - Hőgyész
A hőgyészi Székely Kör pályázati forrásból közösségi épületet vásárolt, majd újított fel a település központjában. Itt kapott méltó elhelyezést a Bukovinai Székely Tárgygyűjtemény. A gazdag helytörténeti anyagban megtekinthetők a hétköznapi és ünnepi viseletek, szőttesek, az egykori használati tárgyak, eszközök, valamint szobabelsők. A tárlókban elhelyezett fotók, dokumentumok felidézik a sokat szenvedett múlt emlékezetes pillanatait, szereplőit. A külső bemutató térben láthatók többek közt a hadikfalvi bognár mester szerszámai, a mezőgazdasági munka hajdan fontos szerszámai (fagereblye, cséphadaró). A Székely Kör a jövőben az épület további részét is hasznosítani, közösségi térré kívánja alakítani. Itt fognak próbálni tánccsoportjaik és itt tartják majd az összejöveteleiket is. A nemzetiségi gyűjtemény előzetes bejelentkezéssel tekinthető meg.
Egy úttalan templom a pusztában - Regöly
A Regöly határában, mezőgazdasági földek és szántók ölelésében, a Somolyi-patak bal oldalán, egy kis dombon álló rom érdekessége a kalandos megközelítésen túl, hogy a templomot középkori oklevél nem említi, védőszentje is ismeretlen. Először írásos forrásban 1721-ben szerepel. Építési dátumát és pusztulását is csak becsülni lehet, mivel ezekről sem rendelkezünk pontos adatokkal. Csupa feledésbe merült történet ez a templomrom. Apró téglák egymáson, felfeslő vakolat, boltívek, résablak, beomlott toronytető. Szinte minden szegletéből szivárog az ismeretlen múlt. A varlexikon.hu szerint több szakember 14. század végén építettnek tartja, de valószínűbb a 15. századi építése késő gótikus stílusban. Építtetői az Újlakiak vagy Ozorai Pipó is lehet. Az egykori Somoly (vagy Somogy) falu a török hódoltság után már nem népesedett be újra. A török megszállást követően az elhagyatott faluban a templom még bizonyára állt. 1622-ben Somoly már Eszterházy tulajdon, lakossága pedig rác. Lakói a települést a 17. századi háborúk alatt hagyhatták el végleg, területét Regöly alá vonták be. A történeti források az 1820-as évektől a templomból már csak a ma is látható tornyot említik. Az egykor körítőfallal övezett, keletelt templom rommaradványa három szint magasságig megmaradt. A kutatók szerint minden oldalról való nyitottsága és falvastagsága alapján vélhetően harangtoronyként működhetett.
Újszkítai kisértleti régészeti telep - Regöly
A falu egy hatalmas kiterjedésű, későbronzkori, majd később Kelta földvárra épült, ami a Kapos és Koppány folyók torkolatában egy dombon helyezkedik el Kultúrák sokasága halmozódott egymásra itt és tette gazdaggá a falu múltját, érdekessé jelenjét, és teheti gazdaggá jövőjét is. Ezen a helyen, a falutól keletre, egy kis ártéri domb körül van nyolc hektárnyi területem, ahol 1982 óta működik egy kísérleti régészeti telep. Itt megelevenedik az a jópár ezer év, amit a huszadik századi ember normális körülmények között nem ismerhetne meg: ősi háztípusok, műhelyek, fegyverek, eszközök, kerámiák. Elfelejtett értékes tudás tör fel újra, a természettel való harmonikus együttélés és túlélés tudománya. A régészeti publikációk és szakdolgozatok elméleti tudásának több mint két évtizedes gyakorlati munkával való tökéletesítése, kicsiszolása tette lehetővé azt, hogy mindez átadható, megtekinthető és kipróbálható lett. A kísérleti régészet egy idő után életmód rekonstrukcióvá vált. Az itt lévő házi állatok gondozása, a telep fenntartása, állandó használata (télen nyáron folyamatosan) életformámmá lett.
Pacsmagi tavak
Tamási és Regöly között a Koppány folyó völgyében található a Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület. Az emberi közreműködéssel létrejött víztározó vándor-madarak kedvelt célpontjává vált. 1990- ben nyilvánították védetté és bekerült a Ramsari Egyezmény védett területeinek listájába. Olyan madarak fészkelőhelye mint: kis kócsag, bakcsó, bölömbika, vörös gém, fekete gólya, rétisas, haris, gyurgyalag. Kiemelt természeti érték az itt megtalálható bíboros kosbor és a fokozottan védett cigányréce.A pacsmagi halastórendszer csodálatos természeti környezet, és nagy léptékű mérnöki alkotásként is megállja a helyét. Bár látogatni csak engedéllyel lehet, ennek ellenére sok látogatót vonz. A területnek kiemelkedő a szerepe. A védett növények közt említendő a bíboros kosbor és a Sadler-imola. A viszonylagos háborítatlanság 170 fajt elérő madárfaunának biztosít költő- és fészkelőhelyet. A legjelentősebb a cigányrécék állománya. Az 1-es számú tó nádszigete jelentős nagyságú gémtelepet rejt.A pacsmagi halastórendszer csodálatos természeti környezet, és nagy léptékű mérnöki alkotásként is megállja a helyét. Bár látogatni csak engedéllyel lehet, ennek ellenére sok látogatót vonz. A területnek kiemelkedő a szerepe. A védett növények közt említendő a bíboros kosbor és a Sadler-imola. A viszonylagos háborítatlanság 170 fajt elérő madárfaunának biztosít költő- és fészkelőhelyet. A legjelentősebb a cigányrécék állománya. Az 1-es számú tó nádszigete jelentős nagyságú gémtelepet rejt.
Tamási vadaspark
A 20 hektáron elhelyezkedő Tamási Vadaspark aktív pihenés céljából kiváló választás. A vadaspark küldetése, hogy az emberek minden társadalmi csoportban és korosztályban, minél jobban megismerjék az erdei környezetet és a benne élő állatvilágot. A közel 50 dámszarvasból, vaddisznóból, gím-szarvasból, és muflonból összetevődő vadállomány megfigyelése során örök élménnyel gazdagodhatnak a kirándulók. Vadaspark Több különleges, földbe süllyesztett, speciális üveggel ellátott leskunyhó került kialakításra, ahonnan a látogatók láthatatlanok maradhatnak és természetes környezetükben tanulmányozhatják az állatokat. A vadaspark pihenő részében található információs táblák az állatvilág mellett bemutatják a tolnai erdőségek növényvilágát is
Termálfürdő - Tamási
A fedett fürdőben található élményelemekkel felszerelt medence, jacuzzi és két termál ülőmedence segít a látogatóknak kipihenni a mindennapok fáradalmait. 2011-ben megnyílt egy akadálymentesített medence a mozgássérült és fogyatékkal élők részére. A gyerekek jókedvét a kalandmedence és a szivárvány csúszda biztosítja, a legkisebbeknek pedig a beltéri pancsolóban egy minicsúszdát alakítottak ki. A szabadtéri részleg tartalmaz egy meleg vizes élménymedencét, egy 33 méteres és egy 25 méteres úszómedencét, egy fedett és egy szabadtéri termálmedencét egy gyerekpancsolót. A fürdő értékes ásványi anyagokban gazdag, nátriumkloridos, hidrogénkarbonátos hévizének lazító és stresszoldó hatása van, valamint ajánlott mozgásszervi betegségek és bőrbetegségek kezelésére.
Dám Pont ökoturisztikai látogatóközpont - Tamási
Az Ökoturisztikai Látogatóközpont vagy újabb nevén a Dám Pont Látogatóközpont Tamási egyik legújabb beruházása. Azért, hogy minél kisebb legyen a beruházás ökológiai lábnyoma és hogy természetes módon illeszkedjen környezetébe a Miklósvári parkerdőben, az épület természetes anyagokból épült fel. A látogatóközpont kiállítótérként és rendezvényhelyszínként is funkcionál.
Kilátó - Tamási
A csodálatos környezetben található Tamási kilátót könnyed túrával lehet megközelíteni. Az útvonalat számtalan oktató tábla mutatja, melyek hasznos tudnivalókkal látják el a kirándulókat. 2019-ben a környék megújult, interaktív játékos megállókat alakítottak ki, így akár egy egész napos programot szervezhetünk a Parkerdőben. A kilátóba érve Tamási városára és a környező dombvidékre gyönyörű kilátás tárul.
Szent hubertus kápolna - Tamási
A Miklósvári tó partján található Szent Hubertus Kápolna a vadászok és erdészek védőszentjének tiszteletére épült, Gál László erdőmérnök tervei alapján. 2012. szeptember 22-én dr. Hegedűs János plébános úr szentelte fel. A különleges erdélyi stílusú medvegerezdes boronafal szerkezettel épült kápolna festői környezetében a világ szépségére és a kereszténységre hívja fel a figyelmet. Építése óta sok szertartás zajlik a helyszínen. Kedvelt célpont a turisták körében, számos magyar és külföldi magazinban is szerepelt már a fotója.
Présház múzeum - Tamási
A tamási Présház-múzeum évszázados szőlőskertek és bortermelők környezetében helyezkedik el. Célja a ritka néprajzi és építészeti emlék megőrzése, ezzel a sokszínűsítve a tájegység borkultúráját. A sikeres külső és belső felújítás következtében lehetőség nyílt a szőlészeti-borászati eszközök biztonságos és tágas elhelyezésére múzeumi jelleggel. Emellett a berendezett szoba berendezési tárgyaival az egykori életet mutatja be. Az épület közvetlen környezetének rehabilitációjával pedig az egykori szőlőművelés kis részlete vált bemutathatóvá.
Annafürdői Turisztikai és Természetismereti Központ
Lengyel-Annafürdő a Tolnai- hegyhát déli részén, az egykori Apponyi grófok kedvelt üdülőhelyén, Lengyel község szélén helyezkedik el, csodás erdei környezetben. A közel 100 hektáros, természetszerű erdőgazdálkodási módszerrel kezelt parkerdő közepén, öreg bükkfák tövében ered az Anna-forrás, mely a Kőris-völgyi patakot és azon keresztül az erdővel körülvett pihenőtó természetes vízellátását biztosítja.
Ozorai Pipó vára
Ozorai Pipo fiatalon jött Magyarországra szerencsét próbálni, és hamarosan igen sokra vitte, inasból Luxemburgi Zsigmond hű lovagjává, bizalmasává lett. Simontornyán volt várkapitány, amikor megismerte Ozorai András lányát, Borbálát, feleségül vette, és nekifogott a vár megépítésének 1416-ban. Pipo nem katonai erősségnek, hanem családi otthonnak szánta a gótikus, tájba illeszkedő várkastélyt, így az küllemében igencsak eltért az akkori, hasonló építményektől, és inkább a vidéki főúri székhelyekre hajazott. Ennyi idő távlatából nehéz meghatározni, hogyan nézhetett ki pontosan, de egy valószínű alternatíva makett formájában a kiállítás első termében vehető szemügyre. A vár 1423-ra (más források szerint 1426-ra) elkészült, Pipo pedig közben virágzó mezővárost varázsolt Ozorából. Az évszázadok alatt számos tulajdonosa volt és sok dicső, illetve nehéz kort élt meg. 1981-ben komoly régészeti feltárás vette kezdetét. Ekkor került elő az a gazdag leletanyag, amelynek egy részét a földszinti kiállításon találjuk. 2002-ben a palotaépületet is felújították, majd 2007-ben a várkastély megnyitotta a kapuit a nagyközönség előtt. Az újabb helyreállítás, a végső simítások, a jelenlegi tárlat kialakítása és az emeletek berendezése 2015- ben fejeződött be. Ekkorra épült újjá a külső várfal, a saroktornyok, a bejárathoz vezető híd, és korszerűsítették a fűtést. A fő csapásirány a reneszánsz volt, ettől függetlenül másféle stíluselemeket is felfedezhetünk a várkastélyon, hiszen mindent szerettek volna megőrizni, aminek felismerhető nyoma maradt az épületen. Homlokzata inkább barokk, az első emeleten gótikus ablakokat vehetünk szemügyre, a földszintet a 18. századi elrendezéssel láthatjuk. Az emeleti főúri élettereket budapesti múzeumokból kölcsönkapott tárgyakkal rendezték be, és nem spóroltak a bútorokkal, használati tárgyakkal és díszítőelemekkel. Van itt minden bőséggel, ami egy várkastélyban kötelező: trónterem, ebédlő, fegyverterem, kápolna, vadtrófeák minden mennyiségben, és Borbála rekonstruált hálószobájába is be lehet kukucskálni. Kár lenne kihagyni a 17. századi főúri konyhát – kilóg a sorból, mert nem az emeleten, hanem lent található, az udvarból nyílik.
O.Z.O.R.A. Festival
Egy egyhetes, pszichedelikus zenei, összművészeti rendezvény, melyet 2004 óta évente, augusztus első hetében rendeznek meg a Fejér megyei Dádpusztán, Igar község közigazgatási területén, nem messze a Tolna megyei Ozorától. A fesztiválnak otthont adó 145 hektáros területen elsőként az 1999-es teljes napfogyatkozás alkalmából rendeztek fesztivált Solipse Fesztivál néven. 5 évvel később, 2004- ben Sonar Plexus néven megtartották az O.Z.O.R.A. közvetlen elődjét, majd már jelenlegi nevén 2005-től folytatólagosan. Az esemény nyaranta átlagosan 30 ezer fesztiválozót vonz a világ minden tájáról. A fesztivál összesen öt helyszínt kínál a látogatók számára; a nagyszínpadon a psytrance stílus teljes skálájáról, a Pumpui sátorban techno-house, a The Dome nevű helyszínen downtempo-hoz közel álló, a Dragon Nest színpadon világzenei, illetve a legújabb Ambyss nevű helyszín pedig ambient stílusú zenék hallhatók.
Források:
www.teol.hu
www.bucsujaras.hu/csicso
www.kincsestolnamegye.hu
www.turistamagazin.hu
www.szallas.hu
hu.wikipedia.org
